Minőségbiztosítás a mezőgazdaságban: az utóbbi években kiemelt területté vált a téma iránt érdeklődő szakemberek számára, tekintve, hogy az élelmiszerek, illetve az előállításukhoz szükséges folyamatok (termesztés, feldolgozás, előkészítés, szállítás, raktározás) számos fizikai, biológiai és kémiai veszélyforrást jelentenek.

Mezőgazdaság, minőség és biztonság

Számos példát lehet találni annak alátámasztására, hogy miért fontos a minőségbiztosítás a mezőgazdaságban, a szennyezett élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok által okozott gazdasági károkat több milliárd dollárba lehet becsülni. Mindezen  alátámasztják az élelmiszer-biztonság területén bekövetkező változások szükségességét, amelynek elsősorban rendszerszerűnek és megelőzőnek kell lennie. Ez azt is jelenti, hogy az élelmiszer-biztonsági rendszereket állami (kormányzati) testületeknek szükséges ellenőrizniük, a biztonság megteremtése közérdekű feladat.

A globalizációs folyamatok számos olyan jellemzővel rendelkeznek (mint a láthatatlan piaci szereplők, a határokon átnyúló transznacionális kapcsolati hálózatok, a tőke és az információkoncentráció, a termelési tényezők nemzetközi kihasználása, stb.), melyek egyre inkább szükségessé teszik az élelmiszerek biztonságának és minőségének biztosítását, ezzel együtt a gazdálkodóknak egyre inkább törekedniük kell ügyfeleik elvárásainak kielégítésére. Ez azért is szükséges, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a növénytermesztéssel, betakarítással és szállítással szennyezett termékek könnyedén bejuthatnak az élelmiszerláncba, és így veszélyt jelenthetnek a fogyasztók számára. A növények feldolgozásának technológiai lehetőségei a veszélyek ellenőrzésére meglehetősen korlátozottak.

Dokumentált irányítási rendszerek

Az elmúlt néhány évben bebizonyosodott, hogy a növénytermesztésben, feldolgozásban és kereskedelemben dolgozó munkavállalók nem mindig ismerik tevékenységük hatását termékeik minőségére és biztonságos felhasználására. Ezért szükséges olyan dokumentált (irányítási) rendszert bevezetni, amely a jó mezőgazdasági gyakorlatra (GAP) alapul. A rendszer fő pillérei az élelmiszer-biztonsági követelmények betartása, azaz az általános HACCP elvek alkalmazása, a környezetgazdálkodás, a jó mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása, valamint a munkavállalók egészségének, biztonságának és jólétének biztosítása.

Szakmai tapasztalatok szerint mind az ISO 22000 szabvány, mind az ISO 9001 szabvány bevezetése rövid távon megtérülő befektetés lehet a mezőgazdaságban, melynek finanszírozása viszonylag könnyen vállalható terhet jelent bármely kis és közepes méretű szervezet számára, aminek költségeivel kapcsolatos előzetes gyors-kalkuláció ITT elérhető.